 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Ászár-Neszmélyi borvidék
Az Ászár-Neszmélyi borvidék története, illetve annak szőlőtermesztése közel kétezer éves múltra tekint vissza. A római birodalomhoz tartozó Dél – Pannónia tartományból fokozatosan történt a terjeszkedés északra, s ezzel együtt hódított a szőlőkultúra is.
A honfoglalást és az ország alapítást követően e térség szőlőtermesztése ismét fellendült, kis túlzással ekkor élte a fénykorát, hiszen az Árpád-korban ide összpontosult az ország irányítása, Esztergom volt a főváros, s a királyi lakomák elmaradhatatlan kelléke volt a szőlő és a bor minden fajtája. A XIV. században már a kedvelt italok között említik az innen származó borokat.
A törökök kiverése utáni idők a szőlőtermesztés felvirágozásáról tanúskodnak, később a szabadságharcos időkben kialakult helyzet ismét csak a fejlődést segítette elő. A kuruc szabadságharcok alatt a katonáknak nagy mennyiségű bort szállítottak, s ezzel egyértelműen serkentették a szőlőtermelést.
Az Ászár-Neszmélyi borvidéken az összes feldolgozott szőlőnek mindössze tíz százalékát termelik meg helyben, a fennmaradó kilencven százalékot az ország 12 egyéb híres borvidékéről szerzik be. A felvásárlási helyek aszerint változhatnak, hogy éppen hol található a legjobb minőségű szőlő.
A termesztett fajták a Rajnai rizling, Királyleányka, Olaszrizling, Zöld Veltelini, Rizlingszilváni, Muscat Ottonel, Chardonnay, Leányka.
Ászári körzet:
Bársonyos, Császár, Csép, Ete, Kerékteleki, Kisbér, Nagyigmánd, Vérteskethely
Neszmélyi körzet:
Baj, Dunaalmás, Dunaszentmiklós, Esztergom, Kesztölc, Kocs, Mocsa, Neszmély, Szomód, Tata, Vértesszőlős |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
